Erdélyi kutyák második, harmadik rész

2016.10.26.

Erdélyi kutyák 2. rész
Önkéntes területvédő kutyák - szájhősök
Ők azok, akiket nem kérnek és nem is sajátjukként tartják, azonban letelepednek itt-ott, főleg hegyvidéki ingatlanok környékén, ahol rendszeresen kapnak élelmet akár ott tartózkodó turistáktól. Szeretnek kötelességtudatból, ösztönből hősködni, sokat ugatni, de legtöbbször már attól megijednek, ha az ember lenyúl egy kavicsért, vagy felemel egy botot. Inkább lekövetik a zavart keltő embert a választott territóriumuk széléig. Probléma nem nagyon van velük.

Erdélyi kutyák 3. rész

Szegődött túratársak – jó társak
Ők kifejezetten barátságosak, akad köztük „barlangász” kutya is, és olyan is, aki melléd szegődik túrád alatt számítva rá, hogy viszonozod valamivel. Engem egyszer a Rozsda szakadudékhoz kísért a parkolótól egy kutyus. Nem járt rosszul... A Székely-kőnél szintén akadt egy idegenvezető kis keverék haver. Na ő még jobban járt, mert ekkor épp nem volt nálam kutyaeledel, így a szendvicsem komolyabb részeit kapta meg. Láttam olyan túraleírást a Fogarasi-havasokról is, ahol napokon keresztül kísérő volt egy nagyobb testű kutya.
Olyan is akadt, akit több km után vettem észre. Gyaloglás közben arra lettem figyelmes, hogy valami neszel a környezetemben, de hosszú ideig nem bukkant fel. Egy tisztásra érve térdig érő fűben folytatódott a zizegés, mire előbukkant egy kis keverék közepest termetű félénk kutyus, aki csak nézett rám, szinte azt sugallta, hogy ne féljünk egymástól!
Kis idő elteltével lepihentem és megebédeltünk együtt. Nagyon éber volt, egy erdőn keresztül jött velem, követett az egész túra alatt. Ha megálltam ő kicsit távolabb ült le, már egészen messziről jelezte, ha jön valaki, vagy mozgás van a környéken.
Volt egy félelmetesnek látszó, ámde nagyon szelíd pitbull is. Akkor hárman túráztunk, de a kutyus sajnos túlvállalta magát és nem fordult vissza időben, így egy számára teljesen járhatatlan sziklás szakaszhoz ért, messziről hallottuk segélykiáltását, ketten visszamentünk érte, láttuk, hogy nem történt baja a túratársam vállalta, hogy visszafordul vele és elindulnak a kocsihoz.

« Visszalépés