(A levélcímre nem lehet rákattintani, be kell gépelni, ha írni kíván!)   2009.04.14.  Örömhír: a kutyus sorsa jóra fordult, példás történet az övé. Megtalálója, átmeneti befogadója mindent megtett  azért, hogy gazdija legyen. Sikerült is neki. Elismerés jár neki és gratuláció. Így ír Bucókáról: "most hogy elrendeződött a kutyus sorsa, beszámolok: Bucóka - aki mindig mindenbe belebucózta a fejét, ezért a név -  egy hét közös élet és megfeszítő keresés után jó helyre került. Miután eredeti gazdája nem jelentkezett, a keresést egy új gazdi irányába erősítettem meg. De továbbra sem jelentkezett senki. A kutyus egész nap velem volt a cégnél, délben jókat sétáltunk a Dunaparton, este a Városligetben, férjem nagymamamájának születésnapján is részt vett, meg mindenhol és hát igen megszerettük egymást. Múlt kedden volt egy tárgyalásom, ahol ő is résztvett  - a szőnyegen aludt , s igen megtetszett a partnernek, aki nagyon rendes ember, megbízható, s nagy kutyabarát. Rögtön igent mondott és csütörtökön jött is Bucóért, aki azóta két lánykutya mellett folytatja kis életét, képzett, szerető gazdák mellett, akik képzik és hozzák viszik magukkal, hogy teljes élete lehessen. Nagyon nehéz volt elválni tőle, de biztos vagyok benne, hogy azóta boldogan kergeti a kutyalányokat, mert amolyan ifjú szerelmesfajta. Saját kutyusaim is megnyugodtak, mert bizony őket is felzaklatta ez a hét, meg az idegen kutya szaga a ruhámon. Másnap a saját kutyusaimat is bechipeztettem, hogy ők sose kell, hogy átéljék mindezt. Kapcsolódó írás: 2009. 04.04.-én kaptam az alábbi képet és levelet, kérlek olvasd el, és ha teheted küldd tovább, hogy ez a kutyus is gazdira találhasson és jóra fordulhasson sorsa. A megtalálója megtett és megtesz minden tőle telhetőt, nem szeretné, hogy menhelyre, sintértelepre kerüljön Buci, aki jó kutya, és nagy lelke van:   "Segítséget szeretnék kérni, egy nagyon kedves kutyus ügyében. Tegnapelőtt Budapesten a Váci úton az autók között kóborolt a kutyus és ahogy meglátta a buszról leszálló embereket besétált velük a cégünkhöz. Szomorúan leült az irodaházunk lépcsőjére, kimerülten, éhesen és nagyon szomjasan. Behívtam az irodámba, megitattam, megetettem, majd a fáradtságtól kimerülve elfeküdt a szőnyegen, sóhajtott egy nagyot és elaludt. Jól ismerem milyen, amikor végre megnyugszik egy holtfáradt kutya, a szívem szakadt meg, mert tudtam, hogy nem lehetek a gazdája. Egy éve már befogadtam két kis kidobott kutyust, melléjük nem vehetem sajnos, mert még ha össze is szoknának tilos nálunk két kutyánál többet tartani." 3 napja minden módon keresem a kutyus gazdáját, aki nagyon kedves, bújós, csöndes, még sosem ugatott, egészséges és nagyon engedelmes. De senki nem jelentkezik. Az új gazdát is keresem az első perctől fogva, sajnos mindenki csak ígérget, kollégák, ismerősök, s aztán vissza sem hívnak többé. Ez a drága kedves kutya pedig annyira bízik már bennem, hogy nem hagyom cserben. A férjem édesanyja pár éjszakára befogadta a lakásába, este odaviszem, reggel beviszem az irodámba, hogy ne legyen bezárva egyedül. A kutyus fiatal, még alig ivarérett kan, nagyon szereti az embereket, ilyen okos, kedves kutyust még sosem láttam, hatalmas szeretet árad belőle. Semmiképp sem adom be menhelyre, de nem tudom mit tegyek, ha már nem lesz hol aludnia sem. A kutya szerintem lakásban volt tartva, nagyon kultúráltan viselkedik, jó lenne, ha lakásban aludhatna a gazdija mellett, láthatóan nagyon igényli, hogy szeressék. Egy szerető gazdihoz bárhová elvinném, távolság nem számít, csak hogy jó helyen tudjam  ezt a drága kis kutyát. Állatorvoshoz is elvittem már, oltást is kapott. Elérhető vagyok bármikor a xx/xxxxxxx-ös telefonszámon. "   2009.02.26. E-mailben kerestek meg, egy budapesti kutyus kér segítséget: "A XVII. kerületben, a városhatárban szabadultak meg tőle "elegánsan" gazdái, ott találtuk meg őt éhesen, fagyoskodva, nem tudtunk csukott szemmel elmenni mellette, mint sokan mások. Szeretnénk ennek a kutyusnak segíteni, és egy gondos, szerető gazdához juttatni. Leírás: fiatal, kis termetű, pumi/mudi keverék kan kutyus; (további képeket a mellékletben találsz).   Érdeklődni az alábbi telefonszámon:xxx- Gazdira talált a kutyus. 2009.03.   Szeretni foglak, kérlek adj esélyt! Meglett a vizsla gazdija: Levélben kértek segítséget, melyben fotókat is mellékeltek. Az alábbi gyönyörű vizsla kutyus gazdit keres: "Kozármislenyben találtuk, itt lakik nálunk már 3 napja. Jó állapotban van, nyakörv nem volt rajta. Sorházban lakunk, 3 kutya is van már, a tüzelő szukák miatt ideköltözött a kerítéshez. 2 nap után beengedtük. Nem tudjuk sokáig már megtartani. Szép magyar vizsla, fiatal felnőtt, kan. A jobb hátsó lábán van egy kölyökkori sérülés (fehér szőr maradt a helyén). Nagy termetű, jámbor. Éhes. :) Chip-je nincs, tetoválása nincs."   2008.08.04. hétfő 16:00 Nagyon jó hír! Jelentkezett a kutyus gazdája. Bár kedvence teljes "optikai tuningon" esett átt, megismerte és beazonosította a kutyust, akinek a becsületes neve : Galuska. Olyan tulajdonságait mesélte el, ami minden kétséget kizáróan igazolja, hogy ők társak voltak nemrég. Szerencsére az általunk hallott történet nem igaz, és a feltételezéseink sem állták meg a helyüket. Félre a bút és a bánatot,  legyenek újra egymásé! 2008.07.28. hétfő 23:00 Napok óta kóborolt a képen látható kutyus. Meg nem erősített információk szerint elhagyták, cserbenhagyták. Szeretnénk, ha nem így lenne, és egyszerűen csak elszökött volna, azonban ezt a hitünket semmi nem támasztja alá. Az adott helyen egy hét alatt egyetlen keresés, kiplakátolt cédula sem volt.  Több száz, sőt talán ezer ember is látta naponta, azaz rengeteg "hírgazda" volt, akik információval tudtak, tudnak szolgálni annak aki keresné. A kutyus (akit csövinek kereszteltek) folyamatosan egy jól behatárolható területen csellengett, próbált emberekhez, olykor kutyákhoz szegődni, könnyen megtalálható volt. Nem hagyta el azt a területet ahol vélhetően és lehet, hogy nem szabad akaratából különváltak útjaik eredeti gondozójától.  Ezen a  hétfői éjszakán úgy döntöttünk, átmenetileg gondoskodunk róla,  ezért hónunk alá vettük (ha már szárnyaink nincsenek) és hazahoztuk. Azonnal meg kellett fürdetni a fiatalurat, mert az út porától és az ápolatlan szőrzettől nem volt szívderítő látvány mindenkinek. Másnap egy kozmetikus "fazonigazítást" végzett rajta, nem is kicsit. Ez eredmény magáért beszél. (fenti képek) Azt szeretnénk, ha olyan ember fogadná be, aki egy kutyust akkor is tud szeretni, ha esetleg ás a kertben egy kisebb lyukat, vagy megrágja egy cipellőjét, esetleg kidönt egy tulipánt. Utóbbi mondat nem erről a kutyusról adott jellemzés. Eleddig egy 100 Ft-os bőrkesztyűt használt el. Engedéllyel. :-) És hogy mit kap "cserébe"? Örök hűséget, mely hűség eredendő és nem fogatkozás alapú, kedves bújást a gazdihoz, vidám, vagy bánatos tekintetet, hancúrt, feltétel nélküli ragaszkodást. Kell-e ennél több? Kiből lett a cserebogár: Kimerülten Esti nyűg Nem kellett elringatni... 2008.07.23.Találtunk befogadót a cicusnak, nálunk töltött "búcsúestén" készült felvétel: 2008.07.20. 19:00 Egy új kölyök cica került elő egy városi elhagyott romos ház kerítése alól. Érdekes módon az embertől távol felcseperedett cicusokkal ellentétben Ő nagyon szelíd, és kedveli az embereket. Kb. 6-8 hetes lehet, méreteit tekintve: "maroknyi". Lehet, hogy kidobták, nagyon éhes volt. Befogadót keres.   2008.07.15. Gazdit keres: Sajnos frissíteni kellett az oldalt. (Korábban már kezdtük így többször is.) Azért sajnos, mert ismét egy gazdira váró otthontalan cica az, aki felkerült az oldalra. Bár Shell Gerzsonnak nevezték el, de valójában kislány cicus. Egy benzinkúton lakik, (Shell kút) ebben a pillanatban egy ivartalanítási műtéten esik át, ugyanis nagyon sok a kóbor állat, és nem szeretnénk, ha megtöbbszöröződne a probléma. Ha túl lesz a varratkiszedésen, szeretnénk valakinek örökbe adni, olyan valakinek, aki hosszú távon gondolkodik és felelős gazdija lenne ennek szép mirr-murrnak. Érdekes "arc" a cica... kicsit komolynak látszik, de bújik, kedves simogatást igénylő. Néhány kép róla: 2008.07.15. 16:00 A cica kijött a műtőből, (szállítóboxban természetesen) most kezd ébredezni. Szegényke nem tudja, hol van és miért. Ha teljesen felébred az altatásból, kap egy kis vacsit (kecsketej, plusz lazacos konzerv) 2008.07.16. A cica jól van, szépen eszik, a műtét helye biztosan fáj neki, sokat alaszik. 2008.07.17-19. A cica nagyon jól van, rengeteget hancúrozik, jó a kedélye, sokat bújik. A cica ivartalanítási műtétjét a Gyulai Állatvédő Egyesület finanszírozta és a gazdikeresésben is segítséget nyújtanak. Köszönjük! 2008.07.20. Gazdira talált az egyesület közbenjárására! Ismételten köszönjük! Korábbi történet: Gazdit keres, gazdit keresnek: (most nem:-) Érdekes és gyors esemény történt. A képen látható gyönyörű, fiatal német vizsla rendszeresen elkóborolt otthonról. Épp tüzelési dőszakban volt, ezért naphosszat nem volt otthon. Rendkívül fáradtan, elcsigázottan és nagyon éhesen vetődött hozzánk. Megetettünk, megitatattuk, dédelgettük, :-) megbarátkoztunk, és beleszerettünk. Mivel két kutyánk is van, befogadni nem tudtuk, és sejtettünk, hogy egy ilyen kutyusnak van gazdija. Ezért a nyakára tettünk egy világos nyakörvet (első ilyen próbálkozásunk) és vastag filccel ráírtuk, hogy " KERESSÜK A KUTYA GAZDÁJÁT: TEL: 12345678" Vártunk. Azért tartottuk kétes kimenetelűnek a tulajkeresés ennek a módját, mert arra gondoltunk, hogy a gadza azt hiszi, bajt csinált a kutyus. Szerencsére azonban nem így volt, a jó kutya gazdija jelentkezett.  Estére jött egy hívás, a hölgy közölte, hogy övé a kutyus, de sajnos már nem bírnak vele, állandóan szökik, hiperaktív, a környező kankutyák már szinte szétszedték a kennelt. A család úgy döntött, hogy megválik a kutyustól, ha tudunk segíteni, keressünk neki új gazdit.  Két nap múlva (nem a mi közbenjárásunkra) egymásra talált a vizsla és egy olyan gazdi, akinek korábban épp ilyen négylábú társa volt. Mivel kóborlásai során mindenféle "haverokkal" összejött, ezért ivartalanítva lett. Ha meggyógyul, agilytizni fog. És itt van ő: